Nagytestű kutyáknál
Kevésbé hajlamosak a fogkő kialakulására genetikailag, de a gazdik rohanó életmódja miatti rágás nélküli etetés ebben a méretben is jellemző.
Sok kutyatulajdonos azt gondolja, hogy a természet maga megoldja állatainak szájhigiéniáját, ha az állatnak ropogós kekszet, csontot, vagy hasonló eledelt adnak. A kutyák szájában különösen gyakori gond a fogkő.
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy már kétéves korban, a kutyák 80 %-ánál fellép valamilyen fogbetegség továbbá rossz szagú lehelet is tapasztalható. Ha a kutyának kellemetlen szagú a lehelete, annak eredetét a fogakon képződő plakk -, vagy a fogkő képződésben kereshetjük és talán a már igen előrehaladott foglazulásban, amikor az állat néhány fogát már nem is lehet megmenteni.
Egy kezeletlen fog egy gyulladásos fogágyban, foglazuláshoz vezet. Súlyosabb esetben a baktériumok elszaporodhatnak, és a test létfontosságú szerveit is megtámadhatják. A plakkból képződő fogkő a baktériumok melegágya. A baktériumok mérgező termékei ingerlik a szöveteket, és a csontállomány visszahúzódik. A fogágy idővel még mélyebb lesz és elkezdődik egy rosszindulatú folyamat. Amikor genetikáról beszélünk, sajnos egyes kutyafajták hajlamosabbak a fogproblémákra, mint más fajtatársaik.
Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb testű kutyák kevésbé hajlamosak a fogkő kialakulására genetikailag, de a gazdik rohanó életmódja miatti rágás nélküli etetés, illetve az egyre több lakásban tartott kutya miatt a fogkövesedés ebben a méretben is általános problémává kezd válni.